Nagyságnak kicsiség az ára :)

Ha az ember olyan állat,
Ki ijedős és kicsi,
Magát álmában Magasnak
És Bátornak hiszi.
Oly habozó, oly érzékeny,
De alkalomra vár, hogy Éljen.

Fut az idő, szinte nyargal,
Az alkalom jön, majd meghal,
Ha nincs merszed megpróbálni,
Madár vagy ki nem tud szállni.
Magadnak kell megértened,
Helyetted senki sem teheti meg.
Csak benned van, ami másban nincs,
És rád vár ez a drága Kincs.

Vezérlő csillag is lehetsz,
Ha megtehetsz, amit megtehetsz.
Hogy érzékeny vagy? Semmi vész,
Egyre inkább, még csak élsz,
Megtalálsz minden oly helyet,
Hova emberfia nem mehet.
S ha titkon büszke vagy is erre,
A gőgtől mégsem esel fejre,
De rádöbbensz végre valahára:
nagyságnak Kicsiség az ára.

              Benjamin Hoff: Malacka és a Tao