Hátizsák, csomag stb.

neked mekkora a csomagod? mi van benne, mit tanultál meg az első 2 év alatt? mit tanultál meg az első hét év alatt? mit tanultál meg az első 15 év és első 20 év alatt? megtanultál bízni önmagadban? megtanultál bízni másokban? milyen értékeket tanultál meg követni? milyen kapcsolatokat láttál magad körül? bizalom, szeretet, elfogadás, egymásra figyelés, kommunikáció? mindezeknek a fordítottja? üres halmaz?

na, ha már ilyen szépen felnőttél, akkor rendezzed őket, pakold ki és nézd meg, hogy mire van szükséged és mi az ami eldobandó?

de nem ilyen egyszerű az a kúrva rohadt hátizsák, nehéz és inkább le sem veszed, csak méssz előre hátha már odaérsz egyszer és akkor leteheted...de cipeled, súlyos, nyomja a hátadat, fáj mindenhol, csak kikapod, amire éppen szükség van, azt hiszed, hogy gyorsabban haladsz, ha nem állsz meg, nem turkálsz, nem nézel bele. sokáig nem látod, hogy pl.a harci sisakra nincs is szükséged, mert éppen nincs harc :))....lehet mire leveszed és elég bátor vagy, hogy rendbe tegyed, már gerincsérved van...és ez kell neked, hogy kinyíljon a szemed és megtanuld végre, hogy a TE zsákod és te rendezed, a te felelősséged, lehetőséged berendezni!

Kapcsolatokról, önismeretről

ugye tele van az internet mindenféle önismereti, spirituális, kapcsolati okosságokkal és tanácsokkal, én szeretem, azokból is sokat tanulok....de vizet sem vihet a tapasztalatnak, amikor saját fájdalmad, szenvedésedet átélve megfoglamzódik, heuréka!, milyen egyszerű...vagy olyan is volt, hogy rájöttem, hogy "tudom, amit eddig nem tudtam, hogy tudok" (na jó, ehhez hozzá segített egy kis fű:)).

sok a hazugság a "világban",elsősorban a magunk irányába....amikor álcázzuk, magyarázzuk, nem akarjuk az igazságot, mert az "nehezebb", pillanatnyilag.

mi volt a legnagyobb lecke számomra? amikor kíméltlenül szembesítettek a hibáimmal, amikor újra megkaptam, amit kaptam gyerekkoromban, hogy nem jó és nincs bocsánat, de már érettebb fejjel, úgy érzem sikerült/sikerül felhasználni a magam hasznára...a hibák elemzésén és kiküszöbölési szándékán kívül az a felismerés, hogy én is megtanultam éppen ennyire kegyetlen lenni a hozzám közel állókkal, kritikus, uralkodó, valahogy abban a beteg hitben, hogy vagy alul maradsz, vagy felülkerekedsz, magad alá gyúrva  a másikat.

hibák vannak, mindenkinek, de kérdés, hogy mire figyelünk, mit táplálunk, magunkban és a másikban, tulajdonságok, vagy érzések szintjén...ez a szeretet....kezdem lassan érteni, hogy mi az.

egészséges kapcsolat nincs alá és fölé rendelődve, csak akkor juthatsz a kapcsolati nirvánába, ha fel tudsz nézni a választottodra és viszont... hogyha őszinték vagytok magatokkal szemben, ha kölcsönös bizalom és hasonlók.......ja és mindenzt fenn kell tartani, mert a gyönyörű virágoskert nagyon hamar gazteleppé és kihalttá válik, ha nem vigyázunk rá....nagy szavak? üres szavak? meggyőződés hiányában tényleg azok.

Új bejegyzés

3 év után?
nem azért, mert nem történik semmi, hanem azért mert túl sok minden történt, valamiért erre volt szükség.
aztán állj meg világ, utazni nem csak fizikailag lehet, kapcsolatokban, beszélgetésekben, érzelmekben, egymás lelkében és elméjében kutatva inkább.
mindennek meg van az ideje mint a szalmakalapnak, mondják,,,ez így van,de mindenkinek mindenre máskor jön el.
két dologért vagyok hálás, a leckékért és a szeretetért.