2010. február 6.

Közelség/távolság

"...Az életben csak egyetlen egy játékot érdemes játszani: hogy milyen közel  kerülhetek egy másikhoz a nélkül, hogy bárkinek is fájdalmat okoznék."

2010. február 4.

"Van élet a halál előtt?"

Feldoblak!



A blogos múzsám :), Anna blogján láttam meg (láttam már hasonlót, de ez, de ez húúú de bejön)...én sem hagyhattam ki. Ez egy energialeves, egy energiabomba, egy energia eső, egy energia hurrikán, mindennek lehet nevezni ami jó.

Baráti program


Itt voltak néhány napja a barátaink Sepsiék, nagyon jól éreztük magunkat, hoztak egy kis otthoni levegőt.
Megvolt a "hagyományos" vendégfogadó Henley,  London és Oxford túránk, de azonkívül voltunk az "Éden kertben" és voltunk tekézni :). A tekézést még soha nem próbálta egyikünk sem, nagyon jó szórakozás, mindenkinek ajánlom.

OXFORD - önző módon azokat a képeket mutatom, amik számomra érdekesek voltak, vagyis amit eddig még nem láttam, vagy amire nem figyeltem  fel. 
Felső: A templom temetője a város közepén, annak kerítése pedig a bicikli parkoló...érdekes egymásmellettiség. 
Alsó: a több mint 500 éves Bodlein könyvtár latin feliratai.


Nem utolsó sorban Oxfordban a hangszermúzeumban Unicummal kínáltak és magyarul szóltak hozzánk (találkoztunk egy bácsival, aki 20 évig minden évben járt Magyarországra egy zenefesztiválra). Hát az ember mindenre számít, de erre nem számítottunk.

LONDON- azthiszem eddig ez volt a legérdekesebb látogatásunk, gyönyörű volt a hosszú Temze parti séta színes fényekben fürödve.
 
Ez a "bazi nagy torony"


Sötétedik.


Besötétedett :). Az előbb az ég volt piros itt meg a víz (a híd oldalán volt egy piros lámpa-sáv, e miatt tetszik a víz pirosnak )....isteni.



 
A "Tower Bridge", az tette különlegessé, hogy felnyitható, hogy a nagy hajók átférhessenek alatta.
 
Na ez hol van? ....A híd közepén, ahol nyílni szokott.
Szép Jenő, szép Melinda és szép Attila kerülgeti Cleopátrát -vagyis a múmiáját :)) a British Múzeumban

Az ÉDEN PROJEKT (Eden Project), amit én úgy szeretek hívni, hogy Édenkert, a világ legnagyobb melegháza. Van benne esőerdő (maláj, dél-amerikai, afrikai) és mediterán erdő, egy kis dekorral együtt -releváns építményekkel, piacasztal ilyenek-. Nagyon szép. Egy iciri-picirit melléfogtunk, mert bár tudtuk mégsem számoltunk avval, hogy mennyire messze van és hogy télen  nem annyira gazdag mint a melegebb évszakokban.
 
A melegházak távolról, hát nem Ádámmal és Évával az előtérben :))


 Az esőerdőben, ami a legszebb volt én nem tudtam fényképezni, mert teljesen bepárásodott a gépem.

 
Fent: A mediterán bura közepén.
Az intézmény nagy erővel promoválja a környezetvédelmet, e kapcsán az újrahasznosításról szólnak ezek a képek. Fenn: indiánsátrak dísztárcsából.
Alul: A WEEE MAN (Waste Electrical and Electronic Equipment) -"elektrónikai szemét ember"- egy ilyen embernyi elektrónikai szemetet dob ki egy itt élő ember élete során, javítási, újrahasznosítási cselekvések hiányában.
Fent: az Édenkert ajándékboltjában többek között üdítős és sörös doboz nyitó gyűrűjének újrahasznosításából készült termékek.

Na és voltunk TEKÉZNI
 
Ahol ilyen vicces bohóccipőket adnak, hogy ne karcold össze a padlót (ez amúgy egy csoportkép)


Így néz ki a pálya


...és így játszok én.

Szóval szuper élményekben volt részünk.

2010. január 24.

A világ legérdekesebb madara

Székely kedvenc természettudósa, David Attenborough és a világ legeslegesgérdekesebb madara, a lantmadár (ausztráliai madárfaj), amely bármely hangot képes utánozni:

2010. január 23.

Aki játszik, az nyer (het)

Úgy mondhatnám, hogy ez az évem, nagyon szerencsésen kezdődött. Decemberben kitöltöttem valami internetes játékokat (egy újság hírdette és csak néhány kérdésre kellett válaszolni, én a válaszokat a Google-ben kerestem meg)...januárban felhívtak wellness központból és azt mondták, hogy nyertem egy egynapos tagságot két személyre...képzeljétek el, hogy Karácsony előtt gondolkoztam, hogy ilyesmit kérjek az angyaltól, hát elég jól összejött, ami azt illeti. Na és ma voltunk ott, hát nem voltunk egy napot, csak néhány órát, jobban is kihasználhattuk volna, de nagyon vagány volt, először a fitnesz-gépeken tornáztunk majd úsztunk, majd gőzfürdőztünk, pezsgőfürdőztünk, szaunáztunk, én még szoláriumuztam is, (hát ezt életemben először...féltem is bemenni, mert otthon hallottam ilyen-olyan balesetekről) golffelszerelésünk nem volt, ezért golfozni nem golfoztunk (lett volna, akitől kölcsön kérni), de végülis az idő sem volt olyan kellemes golfos idő (majd mikor nyerek legközelebb :)).
Itt amúgy nagy divat az ilyesmi, sokan járnak, kicsik, nagyok, fiatalok, öregek, ilyen központokba.

Ha már ilyen "lendülettel" kezdődött az évem úgy döntöttem, hogy szerencsés évnek tekintem :D és többet fogok játszani, talán még egy kicsit lottózok is :)


 

2010. január 19.

Ketten vagyunk

Két énem van és azok folyamatosan harcban vannak egymással.

Egyik kapaszkodik kézzel-lábbal mindenbe, amit szeret, vagy ami biztonságot ad, mint kicsi majom az anyjába, sokszor fél és szorong..., a másik száll, mindenek felett, élvezi a pillanatot, amiben benne van, együtt dobban az élettel, lüktet, nagyon boldog. Az első számú egyén :) úgy gondolja, hogy tudja mindenre a választ,  alig tevődött fel a kérdés, szereti a sok szabályt, a  rendszert, a terveket, azt hogy a dolgok ne változzanak, hogy kontrollja alatt  legyenek -azt gondolja, hogy szereti, hogy  az a boldogsághoz vezető út- ...közben az első nem is képes olyan felejthetetlen  boldogságra, ő csak beszél, papol róla és nem hagyja a drága másodikomat érvényesülni :)). A "drága másodikom", mikor porondon van, "nagy a világosság", ragyog ő, ragyog az élet, ragyog a pillanat, minden csupa pozitív energia, a sok filozófia, "így kell, úgy kell, ez lesz, az lesz" helyét átveszi az "egységélmény" (Müller fogalom), egy olyan élmény, amikor, érzem, amiben vagyok, érzem a választ, amit tennem kell.

S akkor? arany középút? sok egységélménnyel? Dolgozom rajta.

Jó ember a Hóember :D



2010. január 10.

Nyakig érő hóóóó

A hét elején megint szép nagy hó hullott, megint megállt a világ, a gyerekek nem mentek iskolába, irodák be voltak zárva stb. "Nyakig érő hó van", ezt mondogattam. (Kinek a nyakáig érő? Hát a kutyának.) Apropó a kutyák nagyon élvezték, de mi is....nem kell senkinek mondani, hogy milyen szép, amikor minden tele van hóval és még mindig nagy pelyhekben hull. Hétközben sajnos nem volt időm nagyon napközben fényképezni, de mutatok egy párat, amit már szürkület felé készítettem. Várom a következő nagy havazást, hogy fehér világot fényképezhessek.
Van egy kicsi házikó, abban lakik Székely és Orsi, itt van né: 
 
 


2010. január 7.

Boldog Új Évet mindannyiatoknak

Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Puját asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget,
Áfonyát a havasra,
Pisztrángot a patakba.

Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak,
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret,
Fegyvereknek nyugalmat,
Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is eleget.

Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra,
Vándoroknak fogadót -
Isten áldjon minden jót.

-népi köszöntő-

Stavros Flatly

Egy tavalyi nagyon vicces versenyzőpáros a "Britain's got talent" tehetségkutató versenyen, nézzétek csak:

Bocs a videó minőségéért, van jobb is a Youtubon, de csak ezt tudtam felrakni.

2009. december 24.

Karácsony

Gyerekek! Gyönyörű Karácsony estében volt részünk. Igazi angol ünneplés volt ez. Valami marhahúsos, gombás pörköltet ettünk, rizzsel, kis pirével és párolt zöldséggel, utána "english deszert"...utána éneklés volt, én inkább tátongtam...aztán sok duma s alkohol....
Velünk együtt 19-en voltunk (4 generációcs család), ezért is volt annyira különleges, érdekes. Szóval ott volt "mama és tata", nekik három gyerekük, a negyedik hiányzott, az unokák és a dédunokák. Ők minden évben együtt szervezik a Karácsonyt, felváltva a négy testvér, de a Karácsonyi vacsorát azt hagyományosan az "anyakirálynő" főzi.
Volt egy meghitt hangulat, de aztán olyan ivászat volt mint egy jó buliban és lassan mindenki megkótyagosodott. Egyik csaj a fejére húzta a másnapi pulykát -sajnos nincs képem az eseményről, de helyette megmutatom a kedvenc tévésorozatom egyik részét, amiben ugyanez történik-, egy másik személy belesétált a medencébe -véletlenségből-, ruhástól, biliárdozás közben...szóval jól szórakoztunk.




Az "english party cracker" hagyományos dolog, mindig használatos Karácsonykor, elszakítod a melletted ülővel és a kettőtök közül egyik kap egy koronát, amit ez este folyamán viselni e kell, azonkívül van benne vicc és játék, amit ellehet játszani (kvízféleség).

Az ajándékkiosztás, kibontás 25-én délután volt. Egy két gyerek osztogatta, mindenkinek az ajándékot a fa alól. 15 perc alatt a szobában a sok emberen kívül, soook csomagolópapír (és ajándék volt). Én szeretem a fényképes ajándékokat vagy bármi egyebet, amit én készíthetek el, aztán mindig dilemmában vagyok, mert mivel én megszenvedtem, megdolgoztam vele már mire kész lesz nemtudom eldönteni, hogy tetszetős-e. A családnak késszítettünk egy naptárt képekkel róluk és a birtokról (hát mi csak beraktuk a képeket, egy cég gyártotta le), a gyerekeknek pedig bekereteztünk egy-egy képet a legjobb barátnőjükkel, és a keret olyan színűre volt festve amilyen szín egy-egy-nek a szobájában uralkodik. Azthiszem jók lettek. Ezenkívül még mást is kaptak, de az most nekem nem olyan érdekes. A mi angyalunk sem volt rossz.
Érdekes, hogy itt "Santa", vagyis a "Télapó" jön, nem "az Angyal", mint nálunk.

Egy másik izgalmas dolog az volt, hogy szép nagy hó hulott Karácsony előtt és egy hétig meg is állt, itt "csodájára jártak" és egy napig a "világ is megállt".(nincsenek hókotróik, úgyhogy a havazás teljesen megbénította a közlekedést).

2009. december 17.

Boldogság

Azt gondolom, hogy a  mindenki által hőn áhított boldogság feltétele az őszinteség,...elsősorban magadhoz, majd a környezetedhez, tehát ha hitelesen élsz. Az az ember, aki boldog, az mindig szembe mer nézni érzelmeivel, vágyaival...,aki nem fél az igazságtól, a valóságtól, csak az az ember meri tisztán megélni szomorúságát, bánatát és örömét. Nem könnyű, mert társadalmunk tele van elvárásokkal és a megfelelési törekvéseinkben elfeledkezhetünk "magunkról". Ilyenkor történik az, hogy a környezet, a külsőségek, az anyagi dolgok sokkal jobban lekötnek mint a bensőnk. Van aki ezt olyan "jól megtanulja", hogy komoly kincskeresés majd az a folyamat, amikor az érzelmeit próbálja megérteni és követni.
Szerintem csak az az ember lehet jóban önmagával, szeretheti magát, aki igaz embernek tartja magát...csak az az ember szerethet másokat, aki magát szereti és csak az az ember lehet boldog, aki szeret....és szerintem erről szól az élet. Egyetértessz????